Trish Cook: Éjjeli napfény – könyvajánló | Ria Könyvei 2020.

Sziasztok! Ma egy újabb könyvajánlót hoztam nektek. Valószínűleg már mind hallottatok róla, vagy már rengetegszer jött veletek szembe, esetleg csak a cím ismerős.

A kötetből film is készült 2018-ban, ami úgy gondolom elég népszerű is lett. Kevés olyan filmet láttam, amelyben a film ennyire hű lenne a könyvhöz. De persze azért egy – szerintem legalábbis – fontos részt azért beletehettek volna abba az 1 óra 34 perces filmbe. A film előzetesét kicsit lejjebb megtekinthetitek.

saját kép

Fülszöveg:

A ​17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak.
Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét.
Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük –, örökre.

A könyv alapján készült film – főszerepben a Disney sztár Bella Thorne-nal és az első főszerepében Patrick Schwarzeneggerrel – már a mozikban!

____________♥___________

„Csak mert hosszú ideig foglalkoztam valamivel, nem jelenti azt, 

hogy nem változtathatok.”

_________

A történet Katie-ről szól, még pedig arról, hogy hogyan éli a mindennapjait a ritka genetikai betegségével együtt. Ugyanis Katie egy úgynevezett Xeroderma pigmentosum, röviden XP genetikai betegségben szenved, amit még kiskorában diagnosztizáltak nála. Lényegében ez a betegség annyit jelent, hogy nem érheti egy minimális napfény sem a bőrét különben belehalhat. Ez a betegség nagyon ritka.

Ez miatt a lány nem járhat iskolába –  magántanulóként fejezi be a tanulmányait, az édesapja segítségével. De nappal sem mehet ki a házból, ezért a szobájában is –  és az apukája autójában is –  olyan üvegek vannak felszerelve, amelyek védnek az UV sugaraktól.

____________♥___________

„És szerintem még egy dolog közös bennünk Aranyhajjal mégpedig az, 

hogy nekem is meg kell őriznem a hitemet, és harcolnom 

kell a boldogságomért. Lehet, hogy az enyém nem fog addig tartani, 

míg másoké, de attól, hogy rövidebb, még lehet káprázatos.”

_________

Katie mindennapjai azzal telnek, hogy nappal alszik –  vagy éppen egy fiút figyel, amint elhalad az ablaka alatt –  és éjszaka ébren van. Nincs számára más, mint az édesapja és a legjobb barátnője, Morgan. Mígnem egy estén a vasútállomáson gitározva belebotlik abba a srácba akit már évek óta figyel az ablakból.

Kettejük szerelmi történetét mutatja be a könyv, és azt, hogyan is éli meg a lány azt a sorsot ami rá vár egy szerencsétlenül bekövetkezett hiba után. Szeretik egymást és harcolnak az álmaikért. Gyönyörűen lehet látni, ahogy egy beteg lány megéli élete első szerelmét.

Számomra nagyon különleges történet volt, és igazán megérintett.

A könyv jobban mint a film, habár a film nagyon hű a kötethez.

____________♥___________

„Napfény nélkül, de nem reménytelenül.”

_________

Értékelés: 5/5

Borító: 4/5

Kiadó: Maxim 

Oldalak száma: 222 oldal

Fejezetek száma: 25 fejezet

Műfaj: romantikus, betegség

Moly.hu: https://moly.hu/konyvek/trish-cook-ejjeli-napfeny



A könyvet erre a linkre kattintva rendelheted meg.

Kedvenc szereplőim: Jack Price, Morgan, Charlie és Katie.

____________♥___________

„Holdsütötte éjszakán követtem

a csillagok nyomát,

Egyedül voltam, mellettem senki sem állt.

Most felemelt fejjel járok veled,

és a legsötétebb éjszakán is érzem, mennyire élek.”

~Charlie dala

_________

Személyes véleményem:

Kicsit féltem ettől a könyvtől, de az igazat megvallva kellemeset csalódtam benne. Sőt! Nagyon is tetszett. A betegséges témában szerintem ez egy kiemelkedő mű lett.
Tetszett az írói stílus, a humor, a komolyság.

A könyv eleje egész könnyeden indul, aztán szépen lassan megmutatja, hogy milyen is egy ilyen furcsa betegséggel élni a mindennapokat, bezárva lenni a négy fal közé.
A szereplők nagyon szerethetőek voltak, Katie apukáját és Charlie-t nagyon imádtam.
Végre kaptam egy olyan könyvet ahol a főszereplők nem futnak el a problémák elől, hanem inkább együtt csinálják végig.

Nagyon mélyen megérintett és meghatott a történet, ahogy meg volt fogalmazva. Ahogy látni mit tesz a betegség egy fiatal lánnyal, aki előtt még ott lenne az élet. Olvasni azt, ahogyan megbékél a sorsával, hogy mit érezhet eközben végig.
Kicsit úgy éreztem magam megint mint Morgan, aki elveszít egy barátot.

Nagyon tetszett, hogy a filmhez képest a könyvben Katie megélhette azt, hogy mindenki mennyire szereti a dalait, függetlenül a betegségétől. Számomra sokkal többet adott mint a film, pedig igazából nagyon hű volt a könyvhöz, és számomra mégis. Mondjuk az más kérdés, hogy nem szimpatizálok azzal a színésznővel aki a lányt játszotta.

Egy nagyon emlékezetes könyv volt. Örülök, hogy végül elolvastam.
Bár egy darabot újra elveszítettem magamból, de megérte.

Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a bejegyzést.

xoxo

Ria♥

_____________________________

A film előzetese:

_____________________________

A legutóbbi öt bejegyzést a linkekre kattintva tekintheted meg:

Szabó Tamás: Holdvíz – könyvajánló

Már a megjelenés óta szemezek ezzel a kötettel és a Dream válogatás nyereményjátékának köszönhetően hamar hozzám is került, amit innen is nagyon szépen köszönök a Maxim kiadónak.

Fülszöveg:

Zolit, a burokban nevelkedett, milliomos egyetemista ficsúrt sokkolja a hír: „örökölt” egy 16 éves lánytestvért apja, a néhai KGB-tiszt után! A két tinédzser kapcsolatát nagyban befolyásolja, hogy külön nőttek fel, nem is tudva egymásról. A báty tanácstalan; hogyan viszonyuljon a hányatott sorsú, öntörvényű kis vadóchoz, aki egyből felforgatja az ő nyugodt életét?

Mikor a lány minden addiginál nagyobb zűrbe keveredik és eltűnik Brazíliában, a fiú kénytelen otthagyni mindent; Noémi után ered, majd a Polícia korruptságát látva maga kutatja fel a húgát. Vajon képes felnőni a feladathoz, és egyedül megmenteni őt? Túlélik a testvérek könyörtelen megpróbáltatásaikat távol az otthonuktól, vagy elbuknak az alvilággal, a természeti erőkkel, illetve az önmagukkal vívott harcban, hogy beteljesedjék a családi karma?

Értékelés: 4«

Borító: 5/5

Oldalak száma: 368 oldal

Kiadó: Maxim kiadó

Először is, amit mindenki lát, az a gyönyörű borító. Eszméletlen gyönyörű, rabul ejtett már akkor, amikor rátaláltam a neten. Még el sem olvastam a fülszöveget, már repült is a kívánságlistámra – pedig én aztán ilyent nem szoktam csinálni.

Az egész történet az 1990-es években kezdődik és rengeteg tabu témát feszeget. Kicsit más volt számomra ebben a korban olvasni, hiszen általában olyan könyveket olvasok, amik napjainkban – vagy legalábbis a 2000-es években játszódnak.

De nagyon hamar hozzá tudtam szokni az időhöz, én ugyan 2000-ben születtem mégis azokat a régi zenéket, amik előfordulnak a könyvben én a mai napig imádom – hiszen édesanyám rengeteget hallgatta ezeket a csodás dalokat, amikor kicsi voltam.

Bonanza Banzai? Már meg is vett magának!

~ Induljon a banzáj

Essen szét a ház

Legyen úrrá rajtunk

Az aktuális láz ~

A történetben Zoli életét követhetjük nyomon, az ő érzéseibe leshetünk bele és az ő szemén át élhetjük át az eseményeket. Egy nagyon jószívű, okos, tehetséges – és a leírtak alapján helyes – fiú, aki tele van szeretettel.

Mint ahogy a fülszöveg is elárulja, Zoli megtudja, hogy meghal az apja; a rettegett gonosz – és számomra így is irritáló – személy, aki rettegésben tartott már sok embert élete során. A fiú a hagyatéki tárgyaláson megtudja, hogy van egy húga. Ez után kezdenek beindulni az események. Elkezdődik a nyomozás a titokzatos hugica után. A fő szála a történetnek egyértelműen a kettejük kapcsolatát mutatja be. Milyen lehet felnőtt fejjel megtudni, hogy az embernek van egy testvére és az egész gyerekkorát nélküle kellett leélnie, amit már sohasem tud igazán pótolni?

Zoli teljesen máshogy éli az egész történetet meg.

A fülszöveg rengeteg mindent nagyon ügyesen kikerül – és hiába is szeretnék nem spoilerezni ebben a bejegyzésben, ha ezt kihagynám nem tudnám teljesen átadni azt amit a könyv miatt éreztem.

SPOILER kezdete –  A fülszöveg nagyon ügyesen kikerüli többek közt azt, hogy ez a történet – részben – egy testvérszerelemről szól (…) Én ebben a témában még nem olvastam, de nagyon izgalmas volt olvasni és Zolival átélni, hogy milyen a tiltott gyümölcs.

A fiú rengeteget őrlődik ezen magában, nagyon sokáig próbálja elfojtani magában a vágyat és a szerelmet Noémi iránt. Végül pedig kiderül, hogy a lány is így érez iránta. Folytatódik a bonyodalom. – SPOILER vége.

Noémi csak úgy keresi a bajt, és egy napon elrabolja őt egy egész Brazíliát rettegésben tartót maffiavezér. Az elrablást megelőzően a lánynak esélye nyílik telefonálni titokban Zolinak és az édesanyjának, majd ők mindent hátrahagyva a megmentésére sietnek.

SPOILER kezdete – Tehát, mint már mondtam, a fülszöveg több dolgot is nagyon ügyesen és rafináltan kikerül, mint például azt, hogy a rettegett maffiavezér, aki Noémit fogságban tartja egy undorító pedofil férfi. Akinek egy teljes szobája van tele fiatal – 6 év körüli – kisfiúkkal, akikkel, ha kedve tartja eljátszadozik… Gyomorforgató és szívszorító volt számomra ezeket a részeket olvasni. Ez a negatívum volt az egyetlen, ami miatt a könyvtől elvettem egy egész csillagot.  – SPOILER vége.

Nem szeretnék az eseményekből többet elárulni.

Úgy gondolom, hogy ez a történet nagyon szépen és részletesen lett felépítve, rengeteg tabu témát feszegetve és részletezve. A szereplőket tudtam szeretni, megtudtam érteni őket és a tetteiket. A helyszíneket imádtam, mintha végre utazhattam volna! New York, Budapest, Pécs, Róma stb. A zenéket, a humort, a kort, a szójátékokat szintén nagyon szerettem. Az egész történet annyira fordulatos volt, hogy ha az ember egy oldalt, vagy egy fejezetet átugrott volna, már az egész történet fonalát elvesztette volna, annyira gyorsan változtak az események. A könyv egyértelműen olvastatja magát. A kidolgozás és a szerző humora nekem nagyon tetszett. Fordulatokból nem volt hiány az egyszer biztos, még akkor sem mikor az olvasó azt hinné, hogy már tényleg vége a történetnek. A szerző még a végén is be tudott csempészni egy nagyon nagy csavart.

A történet végét én teljesen korrektnek éreztem, szerintem ez egy tökéletes befejezése volt Zoli és Noémi történetének.

Kedvenc idézeteim:

„Mindenem megvan, szuper zsebpénz, drága verda, sportsikerek, de akkor is hiányzik valami. Illetve valaki. Egy lány az életemből. Túl régóta vagyok egyedül. Bár lenne végre valaki, akit szerethetek!”

 ○♥○

„Istenem, több csavar van a családunk történetében, mint egy kibaszott barkácsüzletben!”

 ○♥○

„Aznap is csak vég nélkül bámultam a fejfáját, azzal a két hibásnak tűnő évszámmal, nemcsak őt siratva közben, hanem magamat is, és azt a három soha vissza nem térő évet, ami a legszebb volt az életemben.”

Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a bejegyzést!

xoxo

Ria

Rachael Lippincott – Két lépés távolság vélemény + búcsú egy CF-es barátnőmtől

Sziasztok! Még nyár közepén sikerült beszereznem ezt a csodás könyvet, akkor még nem volt konkrét okom – azon kívül, hogy szeretem a romantikus történeteket és sok jót hallottam róla – de aztán…

Fülszöveg:

Szerethetsz valakit, akihez sosem érhetsz hozzá?

Stella Grant élete minden pillanatát pontosan megtervezi. Cisztás fibrózissal küzd, és egyedül egy új tüdő adhatna neki egy kicsit hosszabb, könnyebb életet. Mindig szigorúan három lépés távolságot kell tartania más betegektől, és ő nem olyan, aki kockáztatni merne. Egészen addig, amíg be nem toppan az életébe a vad Will Newman, akinek rakoncátlan tincseitől és csodás kék szemétől Stella gyomra azonnal szaltózni kezd. Azonban a fiú éppen az, akitől a lánynak mindenképp távol kéne tartania magát, hiszen már a lehelete is életveszélyes lehet a számára. De mi van, ha a szívük és zsigeri vágyódásuk egyre közelebb húzza őket egymáshoz? Ha csak egy kicsit lefaraghatnának a távolságból… Vajon két lépés tényleg olyan veszélyes lenne, ha egyszer csak így nem törik össze a szívük?

Rachael Lippincott: Két lépés távolság 

Értékelés: 5

Kedvencem, Ajánlom

Borító: 4,5/5

Oldalak száma: 270 oldal

Kiadó: Maxim kiadó

Ez a könyv egy csoda, de tényleg, lelke van. Gyönyörűszép és fájdalmas lelke van. Sikerült kiolvasnom és már a könyv elején tudtam, hogy ez a könyv hatalmas kedvencem lesz.

A történet két Cisztás Fibrosis-ban élő fiatalról szól. Mint ahogy azt a fülszöveg is mutatja, ők ketten egymásba szeretnek, de nem érhetnek egymáshoz, ugyanis elkaphatják egymás baktériumait. Minimum három lépést kell egymástól tartaniuk, tehát nincs ölelés, nincs kézfogás, nincs csók. Nincs semmi személyes érintkezés.

A könyvben megismerhetjük milyen is ez a betegség, hogy mi mindent vesz ez el egy gyermek, fiatal, ember életéből. Mindent a betegség irányít. Minden nap a gyógyszerekről szól. S nem lehet tudni, hogy meddig lesz holnap.

Különlegesség a könyvben, hogy a főszereplőnk, Stella a betegséggel kapcsolatban YouTube videókat készít, ezzel megosztja a tapasztalatait és életét a világgal. Hasonlót eddig még ilyen szempontból – sem – sikerült még olvasnom.

A szerelmi szál valami csodálatos lett, tele van érzelemmel és valós érzésekkel. Ennek a történetnek hála el tudom hinni, hogy valóban létezik igazi szerelem, mindegy, hogy milyen, de létezik. Stella és Will kapcsolata teljesen valósnak érződött. Mindent át tudtam élni. Az ő történetük az, amit egyszer mindenkinek meg kell ismernie!

Stella és Will karakterfejlődése nagyon látványos és észrevehető volt. Megmutatta az írónő, hogy a szerelem megváltoztathatja az ember életét és ez által magát az embert is. Mind a két szereplővel könnyen tudtam azonosulni és átérezni miken mehetnek át az életért és egymásért.

Köszönöm, hogy elolvashattam és megismerhettem egy CF-es életét.

Kedvenc idézetek:

„Szeretem őt. És épp készül örökre kilépni az életemből, hogy élhessek.

— Kérlek, csukd be a szemed! — kérlel, és az álla megfeszül. — Engedj elmenni!”

 ○♥○

„Felállunk, és felnézünk az égre. A csillagok mintha karnyújtásnyira lennének. Elég fényesek és közeliek ahhoz, hogy felnyúljunk és megragadjuk őket.”

 ○♥○

„Nem lesz több kórház. Nem fogok többé fehérre meszelt épületekben rostokolni a világ minden táján, miközben az orvosok egyik gyógyszert, egyik kezelést próbálják ki a másik után, és egyik sem hat.”

○♥○

Búcsú egy CF-es barátnőmtől:

Idén nyáron egy szörnyű hírrel szembesültem. Egyik reggel görgettem a Facebook kezdőlapot és szembejött velem egy kép, ami egy égő gyertyát ábrázolt, a barátnőm oldaláról lett közzé téve. Elolvastam mi állt a bejegyzésben… Bella hosszan tartó küzdelem után végleg megpihent 2019. július 29-én. Pislogtam, rá akartam írni, hogy ez csak egy rossz vicc igaz? Többször elolvastam a bejegyzést, hogy jól értelmezem-e amit írnak. Sajnos jól értelmeztem. Sokkot kaptam és a szüleimhez mentem, sokkos állapotban elmondtam nekik, hogy mit olvastam, mi történt az én drága barátnőmmel.

Sírtam. Sírtam. És csak sírtam.

Drága Barátnőm!

Egy éve még az érettségi szóbelire várva hülyéskedtünk együtt, nevettünk és együtt néztük át a tételeket még az utolsó pillanatokban is. Egy éve még együtt ültünk a banketten, emlékszel Bella? Egy éve szeptemberben még együtt kezdtünk neki ennek a technikus képzésnek, azt terveztük, hogy egy helyre megyünk majd gyakorlatra, hogy később egy helyre megyünk majd dolgozni…

Az a négy év alatt, amit együtt éltünk át egészen az érettségiig, emlékszel mennyit nevettünk? Mindent megosztottunk egymással.

Sosem beszéltél a betegséged nevéről, így nem is tudtam, hogy ez a könyv leírja a betegséged részleteit. Egészen addig amíg a temetés után nem találkoztam egy barátnőmmel, akinek meséltem rólad, a betegséged tüneteiről és ő egyből rávágta, hogy Nem az a betegség, ami a Két lépés távolságban van? Aztán ahogy haza értem utána néztem mindennek. 

Minden stimmelt. 

CF-es voltál. Megértem, hogy nem akartál róla sohasem beszélni.

Már mindent értek drága barátnőm, tudom már miken mehettél át minden egyes nap. Annyira erős voltál. Annyira hiányzol. Még mindig nem tudom felfogni, hogy egy ilyen csupaszív lánynak ilyen hamar el kellett mennie.

De már tudom, hogy egy jobb helyen vagy, egy olyan helyen. ahol már nem fáj az ha levegőt kell venned. Egy igazi harcos vagy, remélem tudod.

Remélem láttad onnan fentről, hogy mennyi ember megjelent a temetéseden, hogy végső búcsút vegyen Tőled. Rengeteg ember szeretett/szeret téged, rengeteg embernek hiányzol rettenetesen. Köztük nekem is. Úgy hiányzol.

Én próbáltam erős lenni, én tényleg próbáltam 19 éves fejjel erős lenni, de a szívem szakadt meg ott a temetésen, egy rész magamból veled együtt elment… Most is a könnyeim társaságában írom neked ezeket a sorokat, melyeket már talán nem fogsz onnan fentről látni, de mindenképpen el szerettem volna búcsúzni tőled, akkor is ha ez rettenetesen fáj is…

Kérlek ne haragudj rám az miatt, hogy az utóbbi időben alig beszéltünk, de tudnod kell, hogy te voltál az egyik legjobb barátnőm és rettenetesen hiányzol. Nincs olyan nap amikor ne gondolnék rád. Mindig próbálok a szép emlékeinkre gondolni, néha nagyon nehéz. Sokszor akkor is elsírom magam, ha csak a jó emlékekre gondolok. Nagyon hiányzol. Annyi minden van, amit nem tudtam még neked elmondani és tudom, hogy már nem lesz rá alkalmam…

Nagyon szeretlek, remélem tudod, és mindig nagyon fogsz hiányozni.

Szomorú szívvel búcsúzik tőled barátnőd, Ria.

Simone Elkeles – Kiűzetés a Paradicsomból

A Tökéletes kémia c. könyv óta imádom az írónőt, és amikor megláttam a könyvesboltban ezt a gyönyörű borítót, az ő nevével ellátva kérdés sem volt, hogy ez a kötet is felkerül a kívánságlistámra. Egy nagyon kedves barátnőmtől – egyenesen Szlovákiából – pedig születésnapom alkalmából meg is kaptam, aminek kimondhatatlanul örülök. Köszönöm szépen!

A két főszereplőnk Caleb és Maggie. Fájó közös múltjuk történetét és az ezen való túllépést olvashatjuk mind a kettejük szemszögéből. A fülszöveg igazán figyelemfelkeltőre sikerült, és a történetet röviden össze is foglalja. A történet úgy indul el, hogy Caleb épp kiszabadul a börtönből, megismerhetjük, hogy miken ment keresztül a börtönben. Míg ő börtönben ült Maggie a balesetben szerzett sérüléseivel kellett, hogy megküzdjön. Immár legjobb barát nélkül, ami valljuk be borzalmas érzés lehet, hogy aki egyik nap még a legjobb barátod az már a  következő nap lehet hogy melletted sincs. Maggie legjobb barátnője Caleb testvére volt.

Mindketten kiközösítettek lettek a baleset után, Maggie a sérülései miatt, Caleb pedig a fiatalkorúak börtöne miatt. Minden megváltozott  a baleset után az egész városban, de főleg a fiú és a lány életében. Aztán jön egy váratlan fordulat és kiderül, hogy mi is történet az nap éjszaka a baleset napján. Kiderül az igazság és ez újabb bonyodalmakat szít a két Becker testvér között.

A kedvenc szereplőm Maggie volt, könnyen tudtam vele azonosulni és hamar megszerettem. 
Caleb karakterét nagyon hamar megkedveltem – új álompasit avattam – aranyos és vicces volt. 

Ki gondolta volna, hogy pont az az ember tud segíteni a fájdalmas múlt feldolgozásában aki okozta? Maggie és Caleb együtt dolgozzák fel a fájdalmat, amely rányomta a bélyeget az életükre. Ahhoz, hogy egymásra leljenek egy idős néni segíti hozzá őket.

Ez a történet élőpéldája, hogy mi történhet, akkor ha valaki ész nélkül, részegen autóba ül. Ezzel nem csak magának ártva, hanem olyan embereknek is akik csak rosszkor voltak rossz helyen.

Simone Elkeles: Kiűzetés a Paradicsomból

Értékelés: 5/5, kedvencem

Borító: 5/5

Oldalak száma: 280 oldal

Kiadó: Könyvmolyképző

Két részes sorozat első kötete.
A sorozat már lezárult!

A sorozat következő része: Visszatérés a Paradicsomba

Kedvenc idézeteim:

„Csak azt tudom, hogy jól vagyok. Nem, még annál is jobban: erős vagyok.”

•••

„Nyelek egyet. Nem olyan könnyű bátran viselkedni, mint amilyennek tűnik. Főleg, ha az embernek a zene üteménél is gyorsabban ver a szíve. A dal egyébként már csak a háttérben szól. Milyen jó neki!”

•••

„Ezt is a dutyiban tanultam a többiektől…hogy akkor csapjunk le, amikor az ellenfél legkevésbé számít rá.”

Fülszöveg:

Mi történik, ha a fiú, aki életre szóló sérülést okozott, a legközelibb bizalmasoddá válik?

Minden megváltozott, amikor Caleb Becker részegen jött el egy buliból, beült a volán mögé, és elütötte Maggie Armstrongot. Maggie még hónapokig tartó fájdalmas gyógytorna után is sántít. A társasági élete nulla, a külföldi tanulmányi ösztöndíját pedig visszavonták – pedig elmenekülhetett volna a kíváncsi tekintetek elől.

Caleb egy évet töltött a fiatalkorúak börtönében, és most szabad… Már ha lehet szabadságról beszélni a felügyelője meg az egész város állandó figyelmétől kísérve. Azt hitte, jó lesz hazatérni, ám a családja és a volt barátnője is idegennek tűnik.

Caleb és Maggie kívülállók. Beskatulyázták őket „bűnözőnek” és „nyominak”. Aztán kiderül, mi történt valójában a baleset éjszakáján, és ettől megint minden megváltozik. Sötét és gyötrelmes út ez Caleb és Maggie számára, akik meglepő helyről merítenek kitartást és erőt: egymásból.

Köszönöm, hogy benéztél a blogra!

xoxo

Ria