Sziasztok! A mai bejegyzésben egy csodálatos családregényről szeretnék nektek mesélni. Pár éve már volt szerencsém olvasni Tapodi Brigitta írónőtől, így nagyon boldog voltam, hogy a szerző ismét a bizalmába fogadott, és új regénnyel jelentkezett, melyet elolvashattam.
》◇《
"A dolgok nem bonyolultak, mi komplikáljuk túl az életünket."
》◇《
Történetünk főszereplője Réka, egy erdélyi gyönyörű kis településről származik, ahonnan elmenekülve a lelki megpróbáltatások nyomása miatt végül a Dunakanyarban lel otthonra. Családot alapít, lesz egy csodálatos férje, egy lánya, és egy kisfia is. Kisfia rengeteg mindenben hasonlít Réka édesapjára, akit a történetben részletesen megismerhetünk, ahogyan a nagyszülő-unoka kapcsolat is kulcsfontosságú lesz.
》◇《
"Életünk lenyomatai látszanak a testünk porcikáin. Az idő előrehaladtával egyre több és több nyomot hagynak rajtunk."
》◇《
Réka hiába menekül el a múltja elől, az előbb vagy utóbb, de mindig utoléri az embert. Amikor édesapja demenciával kezd el küzdeni, Réka úgy látja a legjobbnak, ha felpakolja édesapját, neki minden holmiját és Magyarországra hozza, hogy segíthessen neki. Kettejük kapcsolata mindig is bonyolult volt, és mikor édesapja állapota elkezd romlani, veszni látszik minden. Ám találnak egy ládát, tele különböző régi tárgyakkal, s a tárgyak erejével Réka édesapja rátér a mesélés ösvényére. Ezeknek a meséknek pedig hála megismerhetjük a Sófalvi család történetét, és főszereplőink kapcsolata is sokat javul.
Ezeket a meséket szerettem a legjobban. Megismerhetjük két szerelemes történetét, azt hogy hogyan élték meg az erdélyi emberek, amikor Erdélyt Romániához csatolták. Hogy szép lassan eltűnt a magyar nyelv az oktatásokból, hogy nem szabadott magyar nyelven énekelni, beszélni. Rettenetesen megérintettek ezek a történetek.
A borító már önmagában is gyönyörű és figyelemfelkeltő, ám a könyv elolvasása után minden egyes apró eleme értelmet nyer. Ennél tökéletesebb borítót el sem tudtam volna képzelni ehhez a történethez.
Csodálatos történet, amihez foghatót még nem olvastam. Megérintett, megsiratott, földhöz vágott és végül mégis reményt adott. Ez a történet különleges helyet foglal el a szívemben, ez egészen biztos. Mikor elolvastam, egyszerűen csak magamhoz öleltem a könyvet. (Főleg azért, mert volt szerencsém látni a gyönyörű Erdélyt, és sajnos azt is, hogy sokan hogy bánnak ott a magyarokkal.)
__________________________________________________________
Fülszöveg:
Emlékezz! Gyógyulj!
Vajon a tárgyak által megismerhető egy ember életútja?
Vajon az emlékek felidézése képes begyógyítani a régi sebeket?
Megoldást jelent-e a menekülés, ha közben utolér a múlt?
Sófalvi Réka gyógytornász a festői szépségű Dunakanyarban él a családjával. Hosszas vívódás után rászánja magát, hogy elhozza demenciában szenvedő édesapját a szülőföldjéről, Erdélyből. A döntését követően egymásra kölcsönösen kiható események sora veszi kezdetét. Kristóf, a fiatal versenysportoló motorcsónak-balesetet szenved és Réka végzi a rehabilitációját. Közben az édesapja múltjából felbukkan egy kulcsfontosságú tárgyi emlék, melynek rejtekéből újabbak látnak napvilágot.
Ahogy megelevenedik és szárnyat bont a múlt, úgy kel életre a család feldolgozandó, egyéni történelme…
_________________________________________________________
A könyv adatai
Szerző: TAPODI BRIGITTA
Cím: AMIT ÖRÖKÜL KAPSZ
Kiadó: SZELÉNÉ KIADÓ
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 284 OLDAL
Kötés típusa: PUHATÁBLÁS
ISBN: 9786150162959
Köszönöm szépen a szerzőnek, hogy elolvashattam ezt a csodálatos történetet, és ez által kicsit vissza repülhettem Erdélybe!
Köszönöm neked, kedves olvasó, hogy elolvastad ezt a bejegyzést!
További szép napot kívánok!
Ölelés,
Ria
