Catherine Rider: Csók Párizsban – könyajánló | Ria Könyvei (2020.)

Sziasztok! Ebben a bejegyzésben a tavalyi év legutolsó olvasmányáról fogok nektek beszélni. Nekem nagyon tetszett, igazi karácsonyi hangulata volt ennek a könyvnek. Ez a könyv pedig nem más, – ahogy a címben is láthatjátok – mint Catherine Rider: Csók Párizsban című kötete. 

Fülszöveg: 
Serena Funtes aztán egy pillanatot sem akar elpazarolni hőn áhított párizsi kirándulásából. Minden megtervezett, a térképre gondosan fényképeket tűzött a megnézendő helyekről, és a legeslegutolsó dolog, amire vágyik az, hogy szemernyit is változtasson a tervein. Aztán egyszer csak Jean-Luc-kel, tesója pasijának francia barátjával rójja a várost. A fiúnak fotóznia kell, ha valaha is le szeretné tenni a fényképezés vizsgáját, de ez teljesen lelassítja Serenát. Miért nem a fiú kicsit hozzá igazodni? Egyik pillanatban civakodnak, a másikban összegabalyodnak… majd hamarosan olyan zegzugait fedezi fel közösen Párizsnak, amit Serena nem is álmodott. És amikor a szerelem beköszönt, néha egy másik optikát kell feltennünk, hogy észrevegyük azt, ami az orrunk előtt van…




Érdekesség az író(kkal) kapcsolatban, hogy a Catherine Rider írói álnév, valójában a Stephanie Elliot és James Noble szerzőpárost jelenti.

A kötet egy napot ölel fel. Egy karácsony előtti párizsi napot. A történet azzal kezdődik, hogy Serena Fuentes New York-ból elrepül Párizsba, hogy újra élje a szülei nászútját. Az egész Romantikus projekt célja, hogy eljussanak minden helyre ahová a szülei is eljutottak, illetve minden olyan helyre, ahová a szülei is el akartak jutni, de valami miatt nem sikerült nekik.

Serena úgy tervezte, hogy ezt az utat édesanyjával és a testvérével, Larával éli át. 

Azonban az édesanyja lemondta az utat, és mikor Serena betoppan a testvéréhez Párizsban, megtudja, hogy Lara az egész Romantikus projektet elvetette, mivel édesanyjuk lemondta. Majd közli a lánnyal, hogy új barátjával Madridba készülnek.

Serenanak nem csak, hogy egyedül kell felfedeznie a gyönyörű Párizst és mindent kihúzni a listájáról, de még lakhelyet is kell találjon magának éjszakára. 

Így hozzá össze a sors, – vagy inkább Lara és a barátja – Jean-Luc-kel, a fiúval akivel nem indul zökkenőmentesen a napja. 

Jean-Luc szobatársa helyén kap éjszakára szállást Serena. A fiú egy fotós projekt miatt indul el a lánnyal bejárni Párizst. Rengeteg képet készít amelyeket a feladatába szán. Végül pedig rájön, hogy a lány lett az igazi projektje. 

Végül az egész Romantikus projekt romokba dől. Vagy mégsem?

Serena és Jean-Luc a nap nagy részében csak megnehezítik egymás napját és veszekednek. A következő pillanatban pedig már felcsillan közöttük a szikra. 

A szereplőkkel együtt járhatjuk körbe Párizst. Az olyan gyönyörű helyekkel mint a Lowre, a Shakespiere and Company, de eljuthatunk velük egy csodálatos fotókiállításra is. Amely azonban felbolygatja Serena szépen elkészített menetrendjét.

Értékelés: 5/5 ★

Borító: 5/5

Kiadó: Menő Könyvek

Oldalak száma: 254 oldal

Moly.hu: https://moly.hu/konyvek/catherine-rider-csok-parizsban

Személyes véleményem:

Ez a könyv több mint egy gyönyörű köntösbe bújtatott egyszerű romantikus történet, ami jól esik a léleknek, főleg karácsony tájékán. Ebben a könyvben megtudhatjuk, hogy Serena hogyan dolgozza fel az édesapja halálát két év elteltével. S azt is, hogy milyen egy érző szívű fiúnak az, ha az akit nagyon szeret lassan kezdi elfelejteni és már meg sem ismeri.
Számomra hatalmas kedvenc lett.

_______________________________________

❝De mi van akkor, ha… Mi van akkor, ha senki nincs, akit nekem szántak? Bármennyire is szeretném azt hinni, hogy mindenkinek van egyvalakije, aki direkt neki született, mégiscsak New Yorkban nőttem fel. Láttam a hatalmas tömegben az emberek üres tekintetét, és hogy – bár folyton óriási mennyiségű ember veszi őket körül – teljesen egyedül vannak. Vannak, akik magányosan végzik.

Mert az élet nem mindenkihez egyformán kedves.❞

❝Próbál valami kapaszkodót találni a szülei múltjához, miközben én meg úgy érzem, hogy a jövőm szép lassan elillan.❞

❝(…), hogy most ébredtem rá, hogy megvan ez a szokásom, hogy elrohanok, ha valaki túlságosan közel kerül hozzám érzelmileg. Mivel megszoktam, hogy az emberek (…) elhagynak.❞

Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a bejegyzést!

xoxo

Ria♥

Rachael Lippincott – Két lépés távolság vélemény + búcsú egy CF-es barátnőmtől

Sziasztok! Még nyár közepén sikerült beszereznem ezt a csodás könyvet, akkor még nem volt konkrét okom – azon kívül, hogy szeretem a romantikus történeteket és sok jót hallottam róla – de aztán…

Fülszöveg:

Szerethetsz valakit, akihez sosem érhetsz hozzá?

Stella Grant élete minden pillanatát pontosan megtervezi. Cisztás fibrózissal küzd, és egyedül egy új tüdő adhatna neki egy kicsit hosszabb, könnyebb életet. Mindig szigorúan három lépés távolságot kell tartania más betegektől, és ő nem olyan, aki kockáztatni merne. Egészen addig, amíg be nem toppan az életébe a vad Will Newman, akinek rakoncátlan tincseitől és csodás kék szemétől Stella gyomra azonnal szaltózni kezd. Azonban a fiú éppen az, akitől a lánynak mindenképp távol kéne tartania magát, hiszen már a lehelete is életveszélyes lehet a számára. De mi van, ha a szívük és zsigeri vágyódásuk egyre közelebb húzza őket egymáshoz? Ha csak egy kicsit lefaraghatnának a távolságból… Vajon két lépés tényleg olyan veszélyes lenne, ha egyszer csak így nem törik össze a szívük?

Rachael Lippincott: Két lépés távolság 

Értékelés: 5

Kedvencem, Ajánlom

Borító: 4,5/5

Oldalak száma: 270 oldal

Kiadó: Maxim kiadó

Ez a könyv egy csoda, de tényleg, lelke van. Gyönyörűszép és fájdalmas lelke van. Sikerült kiolvasnom és már a könyv elején tudtam, hogy ez a könyv hatalmas kedvencem lesz.

A történet két Cisztás Fibrosis-ban élő fiatalról szól. Mint ahogy azt a fülszöveg is mutatja, ők ketten egymásba szeretnek, de nem érhetnek egymáshoz, ugyanis elkaphatják egymás baktériumait. Minimum három lépést kell egymástól tartaniuk, tehát nincs ölelés, nincs kézfogás, nincs csók. Nincs semmi személyes érintkezés.

A könyvben megismerhetjük milyen is ez a betegség, hogy mi mindent vesz ez el egy gyermek, fiatal, ember életéből. Mindent a betegség irányít. Minden nap a gyógyszerekről szól. S nem lehet tudni, hogy meddig lesz holnap.

Különlegesség a könyvben, hogy a főszereplőnk, Stella a betegséggel kapcsolatban YouTube videókat készít, ezzel megosztja a tapasztalatait és életét a világgal. Hasonlót eddig még ilyen szempontból – sem – sikerült még olvasnom.

A szerelmi szál valami csodálatos lett, tele van érzelemmel és valós érzésekkel. Ennek a történetnek hála el tudom hinni, hogy valóban létezik igazi szerelem, mindegy, hogy milyen, de létezik. Stella és Will kapcsolata teljesen valósnak érződött. Mindent át tudtam élni. Az ő történetük az, amit egyszer mindenkinek meg kell ismernie!

Stella és Will karakterfejlődése nagyon látványos és észrevehető volt. Megmutatta az írónő, hogy a szerelem megváltoztathatja az ember életét és ez által magát az embert is. Mind a két szereplővel könnyen tudtam azonosulni és átérezni miken mehetnek át az életért és egymásért.

Köszönöm, hogy elolvashattam és megismerhettem egy CF-es életét.

Kedvenc idézetek:

„Szeretem őt. És épp készül örökre kilépni az életemből, hogy élhessek.

— Kérlek, csukd be a szemed! — kérlel, és az álla megfeszül. — Engedj elmenni!”

 ○♥○

„Felállunk, és felnézünk az égre. A csillagok mintha karnyújtásnyira lennének. Elég fényesek és közeliek ahhoz, hogy felnyúljunk és megragadjuk őket.”

 ○♥○

„Nem lesz több kórház. Nem fogok többé fehérre meszelt épületekben rostokolni a világ minden táján, miközben az orvosok egyik gyógyszert, egyik kezelést próbálják ki a másik után, és egyik sem hat.”

○♥○

Búcsú egy CF-es barátnőmtől:

Idén nyáron egy szörnyű hírrel szembesültem. Egyik reggel görgettem a Facebook kezdőlapot és szembejött velem egy kép, ami egy égő gyertyát ábrázolt, a barátnőm oldaláról lett közzé téve. Elolvastam mi állt a bejegyzésben… Bella hosszan tartó küzdelem után végleg megpihent 2019. július 29-én. Pislogtam, rá akartam írni, hogy ez csak egy rossz vicc igaz? Többször elolvastam a bejegyzést, hogy jól értelmezem-e amit írnak. Sajnos jól értelmeztem. Sokkot kaptam és a szüleimhez mentem, sokkos állapotban elmondtam nekik, hogy mit olvastam, mi történt az én drága barátnőmmel.

Sírtam. Sírtam. És csak sírtam.

Drága Barátnőm!

Egy éve még az érettségi szóbelire várva hülyéskedtünk együtt, nevettünk és együtt néztük át a tételeket még az utolsó pillanatokban is. Egy éve még együtt ültünk a banketten, emlékszel Bella? Egy éve szeptemberben még együtt kezdtünk neki ennek a technikus képzésnek, azt terveztük, hogy egy helyre megyünk majd gyakorlatra, hogy később egy helyre megyünk majd dolgozni…

Az a négy év alatt, amit együtt éltünk át egészen az érettségiig, emlékszel mennyit nevettünk? Mindent megosztottunk egymással.

Sosem beszéltél a betegséged nevéről, így nem is tudtam, hogy ez a könyv leírja a betegséged részleteit. Egészen addig amíg a temetés után nem találkoztam egy barátnőmmel, akinek meséltem rólad, a betegséged tüneteiről és ő egyből rávágta, hogy Nem az a betegség, ami a Két lépés távolságban van? Aztán ahogy haza értem utána néztem mindennek. 

Minden stimmelt. 

CF-es voltál. Megértem, hogy nem akartál róla sohasem beszélni.

Már mindent értek drága barátnőm, tudom már miken mehettél át minden egyes nap. Annyira erős voltál. Annyira hiányzol. Még mindig nem tudom felfogni, hogy egy ilyen csupaszív lánynak ilyen hamar el kellett mennie.

De már tudom, hogy egy jobb helyen vagy, egy olyan helyen. ahol már nem fáj az ha levegőt kell venned. Egy igazi harcos vagy, remélem tudod.

Remélem láttad onnan fentről, hogy mennyi ember megjelent a temetéseden, hogy végső búcsút vegyen Tőled. Rengeteg ember szeretett/szeret téged, rengeteg embernek hiányzol rettenetesen. Köztük nekem is. Úgy hiányzol.

Én próbáltam erős lenni, én tényleg próbáltam 19 éves fejjel erős lenni, de a szívem szakadt meg ott a temetésen, egy rész magamból veled együtt elment… Most is a könnyeim társaságában írom neked ezeket a sorokat, melyeket már talán nem fogsz onnan fentről látni, de mindenképpen el szerettem volna búcsúzni tőled, akkor is ha ez rettenetesen fáj is…

Kérlek ne haragudj rám az miatt, hogy az utóbbi időben alig beszéltünk, de tudnod kell, hogy te voltál az egyik legjobb barátnőm és rettenetesen hiányzol. Nincs olyan nap amikor ne gondolnék rád. Mindig próbálok a szép emlékeinkre gondolni, néha nagyon nehéz. Sokszor akkor is elsírom magam, ha csak a jó emlékekre gondolok. Nagyon hiányzol. Annyi minden van, amit nem tudtam még neked elmondani és tudom, hogy már nem lesz rá alkalmam…

Nagyon szeretlek, remélem tudod, és mindig nagyon fogsz hiányozni.

Szomorú szívvel búcsúzik tőled barátnőd, Ria.

Colleen Hoover – Vallomás

Sziasztok! Még születésnapomra kaptam az egyik legjobb barátnőmtől és most sort kerítettem erre a kötetre is. Ez volt az első könyvem az írónőtől, és biztosan nem is az utolsó, hiszen nagyon megfogott a stílusa és ahogyan ír. A történet magával ragadott és bízom benne, hogy minden könyvében találok egy ilyen pluszt, mint ahogyan ebben is.

Fülszöveg: 

Mi ​mindent érdemes kockára tenni a szerelemért?

Auburn Reed huszonegy éves korára már mindent elveszített, ami valaha fontos volt neki. A lány azért küzd, hogy újra felépítse romba dőlt életét, így csakis kitűzött céljaira összpontosít, és nem engedheti meg magának a hibákat. De amikor munkát keresve belép egy dallasi műterembe, váratlanul éri az erős vonzalom, ami elfogja az ott dolgozó titokzatos művész, Owen Gentry iránt.

Most az egyszer Auburn mer kockáztatni, és a szívére hallgat, ám hamarosan felfedezi, hogy Owen súlyos titkot rejteget. Múltjának árnya tönkretehet mindent, ami fontos Auburn számára, és a lány egyedül úgy teheti sínre az életét, ha kizárja belőle a fiút.

Ahhoz, hogy megmentse a kapcsolatukat, Owennek nincs más dolga, csak vallomást tenni. Ám ebben az esetben a vallomás sokkal ártalmasabb lehet, mint maga a bűn.

A csodálatos és kivételes stílusú Colleen Hoover egy újabb mélyen megható történetet mesél arról, hogy az igaz szerelem és a család olyan köteléket jelent, amit semmi sem szakíthat el.

Colleen Hoover: Vallomás

Értékelés: 4,5

Borító: 5/5

Oldalak száma: 344 oldal

Kiadó: Könyvmolyképző

A történetet teljesen valóságszerűnek éreztem, az egész könyvet átszövi a sors keze és a festészet. Hiszen a való életben is történhetnek olyan megdöbbentő, szomorú vagy éppen boldog dolgok mint itt. A betegségek a való életben sem válogatnak, csak lecsapnak, ami ellen mi nem tehetünk semmit. A valóságban is vannak olyan önző emberek, akik azt mondják a te – vagy éppen egy szeretted – javát szolgálják a cselekedeteik, pedig ez nem így van. Sajnos a mi világunkban is vannak erőszakos emberek, olyan emberek akik képesek bántani egy nőt csak azért, mert ő nem azt akarja amit a másik fél. Ezek mind előfordulnak a kötetben, mint ahogy a mi világunkban is – sajnos. 

A történet első fejezete – ugyanúgy mint az utolsó – kifacsarta a szívemet a szomorú történetével. Adam ugyan csak ebben a kép részben mutatkozik meg mint valós személy, mégis az egész könyvben végig ott van, mint egy gondolat. 

Auburn egész fiatalon elveszíti a szerelmét, ami végig is kíséri az egész könyvet. Egy erős karaktert láttam benne, és könnyen tudtam vele azonosulni. Nagyon tetszett az a bátorság ami a végén belőle áradt. Mindent meg tudtam érteni amit tett, hiszen mindenre kaptam logikus – vagy érzelmekkel teli – választ. Közte és Owen között már az első alkalommal észrevehető a tűz és az a szikra ami egymáshoz köti őket. Ó, és az a fordulatos csavar a végén, hogy őket már több éve összeköti valami!

Owen számomra az elejétől kezdve egy szimpatikus karakter volt. Egy igazán tehetséges festőt testesít meg. A könyv elején úgy érzetem ez valami olyan sztori lesz ahol a fiú már régóta kinézte magának a lányt és, mintha mindent tudna róla. Ez a szála a történetnek tele volt izgalommal és kérdőjellel, hiszen mindenre számítottam csak arra nem ami valójában történt. A kötet utolsó pár lapja felé tartva rengeteg kérdés tátongott még bennem, amikre szinte azonnal, egyszerre kaptam választ, ami lesokkolt. Fordulatos könyv volt, szimpatikus főszereplőkkel és tanulságos leckékkel. A festészet és a sors végig kéz a kézben járt ami kifejezetten tetszett, a sors indít egyedül, majd a végéig kíséri a festészet. 

Szépen volt felépítve a történet, minden meg volt magyarázva. A könyv olvasása után sem éreztem úgy, hogy kérdőjelek vannak bennem, mert valamit nem válaszolt meg az író. Minden kérdésemre választ kaptam, legfőképpen a legutolsó részben, hogy mi történt korábban – Owen szemszögéből. Az írónőnek sikerült ennél a résznél megsiratnia, főleg két bizonyos mondattal, (amit egy későbbi könyv bejegyzésében tervezek bővebben kifejteni).

„Istenem, olyan fiatal!”

„A halálnak csak az öregekért lenne szabad eljönnie.”

A kedvenc szereplőim: Auburn Mason Reed, Owen Gentry valamint Adam.

Összességében nekem tetszett ez a könyv és nagyon megfogott vele az író, így tervezek tőle mást is olvasni. Ez a történet mély nyomot hagyott a szívemben és lesokkolt. Remélem Colleen Hoover további könyvei is hasonlóképpen hatnak majd rám. 

Kedvenc idézeteim:

„Tetszik, ha megbámul, mert már nagyon rég 

nem éreztem úgy, hogy bárki is szépnek találna. Ez a fiú pedig 

most olyan fürkész tekintettel mered rám, olyan elégedetten és 

tüzesen figyel, hogy nekem az is megfelelne, ha az este hátralévő 

részében csak ezt csinálnánk, némán stírölnénk egymást.

Imádom, hogy lesüti a szemét, mert imádom, hogy zavarban van. Az ember csakis akkor jön zavarba, ha érdekli, mit gondol róla a másik.”

„Önzetlenség. Minden kapcsolatnak ez kéne, hogy legyen az alapja. Ha valaki igazán szeret téged, akkor sokkal fontosabb neki az élvezet, amit ő okoz teneked, mint amit te okozol őneki.”

„Örökké szeretni foglak. Még akkor is, amikor már nem tudlak.”

Köszönöm, hogy benéztél a blogra!

xoxo

Ria

Simone Elkeles – Kiűzetés a Paradicsomból

A Tökéletes kémia c. könyv óta imádom az írónőt, és amikor megláttam a könyvesboltban ezt a gyönyörű borítót, az ő nevével ellátva kérdés sem volt, hogy ez a kötet is felkerül a kívánságlistámra. Egy nagyon kedves barátnőmtől – egyenesen Szlovákiából – pedig születésnapom alkalmából meg is kaptam, aminek kimondhatatlanul örülök. Köszönöm szépen!

A két főszereplőnk Caleb és Maggie. Fájó közös múltjuk történetét és az ezen való túllépést olvashatjuk mind a kettejük szemszögéből. A fülszöveg igazán figyelemfelkeltőre sikerült, és a történetet röviden össze is foglalja. A történet úgy indul el, hogy Caleb épp kiszabadul a börtönből, megismerhetjük, hogy miken ment keresztül a börtönben. Míg ő börtönben ült Maggie a balesetben szerzett sérüléseivel kellett, hogy megküzdjön. Immár legjobb barát nélkül, ami valljuk be borzalmas érzés lehet, hogy aki egyik nap még a legjobb barátod az már a  következő nap lehet hogy melletted sincs. Maggie legjobb barátnője Caleb testvére volt.

Mindketten kiközösítettek lettek a baleset után, Maggie a sérülései miatt, Caleb pedig a fiatalkorúak börtöne miatt. Minden megváltozott  a baleset után az egész városban, de főleg a fiú és a lány életében. Aztán jön egy váratlan fordulat és kiderül, hogy mi is történet az nap éjszaka a baleset napján. Kiderül az igazság és ez újabb bonyodalmakat szít a két Becker testvér között.

A kedvenc szereplőm Maggie volt, könnyen tudtam vele azonosulni és hamar megszerettem. 
Caleb karakterét nagyon hamar megkedveltem – új álompasit avattam – aranyos és vicces volt. 

Ki gondolta volna, hogy pont az az ember tud segíteni a fájdalmas múlt feldolgozásában aki okozta? Maggie és Caleb együtt dolgozzák fel a fájdalmat, amely rányomta a bélyeget az életükre. Ahhoz, hogy egymásra leljenek egy idős néni segíti hozzá őket.

Ez a történet élőpéldája, hogy mi történhet, akkor ha valaki ész nélkül, részegen autóba ül. Ezzel nem csak magának ártva, hanem olyan embereknek is akik csak rosszkor voltak rossz helyen.

Simone Elkeles: Kiűzetés a Paradicsomból

Értékelés: 5/5, kedvencem

Borító: 5/5

Oldalak száma: 280 oldal

Kiadó: Könyvmolyképző

Két részes sorozat első kötete.
A sorozat már lezárult!

A sorozat következő része: Visszatérés a Paradicsomba

Kedvenc idézeteim:

„Csak azt tudom, hogy jól vagyok. Nem, még annál is jobban: erős vagyok.”

•••

„Nyelek egyet. Nem olyan könnyű bátran viselkedni, mint amilyennek tűnik. Főleg, ha az embernek a zene üteménél is gyorsabban ver a szíve. A dal egyébként már csak a háttérben szól. Milyen jó neki!”

•••

„Ezt is a dutyiban tanultam a többiektől…hogy akkor csapjunk le, amikor az ellenfél legkevésbé számít rá.”

Fülszöveg:

Mi történik, ha a fiú, aki életre szóló sérülést okozott, a legközelibb bizalmasoddá válik?

Minden megváltozott, amikor Caleb Becker részegen jött el egy buliból, beült a volán mögé, és elütötte Maggie Armstrongot. Maggie még hónapokig tartó fájdalmas gyógytorna után is sántít. A társasági élete nulla, a külföldi tanulmányi ösztöndíját pedig visszavonták – pedig elmenekülhetett volna a kíváncsi tekintetek elől.

Caleb egy évet töltött a fiatalkorúak börtönében, és most szabad… Már ha lehet szabadságról beszélni a felügyelője meg az egész város állandó figyelmétől kísérve. Azt hitte, jó lesz hazatérni, ám a családja és a volt barátnője is idegennek tűnik.

Caleb és Maggie kívülállók. Beskatulyázták őket „bűnözőnek” és „nyominak”. Aztán kiderül, mi történt valójában a baleset éjszakáján, és ettől megint minden megváltozik. Sötét és gyötrelmes út ez Caleb és Maggie számára, akik meglepő helyről merítenek kitartást és erőt: egymásból.

Köszönöm, hogy benéztél a blogra!

xoxo

Ria

Christine Anne Colman – Megsebzetten

A Megsebzetten, az Elveszetten c. könyv folytatása.

Az első rész elolvasása után bennem rengeteg kérdés és űr tátongott. Olyan befejezést hozott össze az írónő amit romantikus könyveknél ritkán tapasztalok. Így hát ezt a kötetet nagyon vártam és kíváncsi voltam az írónő fejlődésére, amit mindenképpen szeretnék megemlíteni, hogy hatalmasat fejlődött.

Már a fülszöveg is igen érdekesnek ígérkezett, ezzel a gyönyörű borítóval meg aztán pláne felkelti egy romantikus lélek érdeklődését. 

A két főszereplőnk Jason és Katlyn, akiknek roppant sem könnyű közös múltjuk a saját boldogságuk útjában áll. Az első kötethez képest Katlyn fejlődése igazán látványos. Elkezd dolgozni a J&J divatháznál, ami perceken belül álmai munkája lesz – ha mondhatom így. Rengeteg embert megismer, barátkozik, kezd újra élni. Az egymásra találás előtt számomra szórakoztató volt azt olvasni, ahogy fiú próbál mindig elbújni a lány elől, persze tudhattuk, hogy előbb vagy utóbb de találkozni fognak. Ilyen az élet.

Jason talán egy kicsit betegesen figyeli álmai nőjét – aki évekkel ezelőtt darabokra törte a szívét – persze mikor minden kiderül, mindenki a gödörben találja magát. Ez persze érthető is. Ebben a kötetben végre megismerhetjük Jason szemszögét is, hogy mit miért tesz.

Magánnyomozó, követés, kamerán keresztüli megfigyelés. Érthető azért, hogy a lány kiakadt.

Rengeteg váratlan fordulat, rengeteg váratlan esemény!

A kötet vége felé haladva kezd megnyugodni az olvasó lelke, hogy jön a boldog befejezés, a happy end Katlyn és Jason életében, csakhogy amikor már azt hinnénk minden jóra fordul, közbe vág az élet – vagy éppen az író – és megmutatja, hogy még több darabra törhet a szíved mint amennyire eddig volt. Számomra sokkoló volt a befejezés – miért kellett szegény lánynak még ezen is keresztül mennie? – de úgy gondolom, hogy ez méltó lezárása is volt a könyvnek. Kicsit megsebezte az én szívemet is.

Christine Anne Colman egy olyan író aki nem a jól megszokott álomvilágot teremti meg nekünk, hogy éljük még mi is egy kicsit abban, hanem megmutatja milyen bizarr, kiszámíthatatlan és kegyetlen is lehet a valóság.

Christine Anne Colman: Megsebzetten

Értékelés: 5/5, kedvencem

Borító: 5/5

Oldalak száma: 332 oldal

Kiadó: Aposztróf 

Még le nem zárult sorozat!

A sorozat első része: Elveszetten

Kedvenc idézeteim:

„Nem tudom elhitetni magammal, hogy csak egy rossz álom volt, egyszerűen el kell felejteni. Bárcsak ilyen könnyű lenne felejteni, bárcsak képes lennék elengedni a mérgező emlékeket, amelyek felzabálják a lelkemet. Mindent kitörölnék az agyam rejtett zugaiból, még a szívem legmélyebb bugyraiból is, csak ne kellene újra meg újra áldozatául esnem. Hiábavaló minden kísérletem, az emlék mindig bennem marad.”

♦♦♦

„– A pénz nem minden, ezt szerintem te is tudod. Nem vehetsz rajta boldogságot, szeretetet, megbocsájtást. Ezek mind belőlünk fakadnak, nem vásárolhatóak meg.”

♦♦♦

„Most itt van a karomban a szerelmem, és ez a világon a legfontosabb. Ha azt akarja, hogy tüntessem el a rossz emlékeket a fejéből, én boldogan megteszem. Ő az egyetlen, akinek bármit megtennék.”

Fülszöveg:

Jason ​Kleyton élete legjobb döntését hozta, amikor barátjával, Joe-val megalapította a J&J divatházat. Mindennapjainak egyhangúságát váratlan fordulat borítja fel, amikor titkárnői állásra jelentkezik nála Katlyn, a nő, aki évekkel azelőtt megbántotta, és akihez ennek ellenére még mindig erős érzelmek kötik. Jason fejében egyetlen gondolat jár: végre válaszokat kaphat a rengeteg elhallgatott kérdésére.

Katlyn Ellison élete kezd egyenesbe jönni, amikor elfogadják a jelentkezését a J&J divatház titkárnői állására. Úgy gondolja, ez lehet az új kezdet, ami véget vet addigi boldogtalanságának. Az állás viszont nem várt bonyodalmat hoz számára, mert szembesülnie kell a ténnyel, hogy Jason a főnöke.

Kezdetét veszi kettejük harca, amiben a másik körül keringve csatároznak egymással, de a szerelem és szenvedély, ami évekig ott rejtőzött bennük, most ismét lángra kap, és azzal fenyeget, hogy elemészti őket. 

Küzdelmük során akadályokba ütköznek. Vajon képesek lesznek elhárítani őket, vagy még nehezebb helyzetbe kerülnek?

Egy élet. Két megsebzett szív. Egy szívszorító küzdelem, ami fájdalmával az őrületbe kerget.

Köszönöm, hogy benéztél a blogra!

xoxo

Ria