2020. október 29., csütörtök

Riley Baker: A Happy End után | Ria Könyvei 2020.

Sziasztok! Ma egy újabb könyvről hoztam el nektek a véleményemet. Erről a csodálatos könyvről rettentő nehéz spiler nélkül beszélni. De igyekszem. :D



Fülszöveg:

Kisha Raids vagyok, évekkel ezelőtt balesetet szenvedtem, aminek következtében elveszítettem az emlékeim nagy részét. Mondjuk, mivel nem emlékszem rájuk, így olyan, mintha meg sem történtek volna… Ahh, nem, ez nem elég drasztikus! Tehát újra: évekkel ezelőtt egy tragikus baleset áldozatává váltam, aminek következtében nem csak az emlékeimet, de önmagamat is elveszítettem. Fojtogat az üresség, úgy érzem, nem találom a helyemet.

"– Mi az, amire vágysz?

– Csak szeretném visszakapni az elveszett emlékeimet. Mi több, újra akarom élni őket!

– Biztos, hogy ez az, amire vágysz?"

Igent mondtam, azonban jó pár dologgal nem számoltam.

Mit tennél, ha előre tudnád, hogy el fogod veszíteni azt a személyt, aki újraírta a jövődet? Beletörődnél, vagy küzdenél a sorsotok ellen?

“Egyszer minden történet véget ér, csak sajnos van, amelyik hamarabb.”


Ide kattintva megtekintheted a moly.hu-n!


A történet egy fiatal lányról szól akit a könyv elején már felnőttként ismerünk meg. Egy autóbaleset következtében a lány elveszíti az emlékeit, és valakit. Valakit aki nagyon fontos volt neki, de ő nem emlékszik sem rá, sem a közös emlékekre.
Majd eljön a lány születésnapja és a barátnőjétől egy nem mindennapi ajándékot kap. Végre lehetősége nyílik arra, hogy megtalálja a rég elveszett emlékeit. 
A történet csak itt indul be igazán, Kisha időutazással vissza kerül a múltba, hogy újra átélje azt. 

____________♥___________
A sorsunk mindig utol fog érni bennünket. Miért akarnánk tenni ellene?
_________


Véleményem:

A történet nekem igazán ott indult be, amikor Kisha visszatér a múltba. Itt kezdtek csak történni – szerintem – az igazán érdekes részek. Itt úgy éreztem magam, mintha egy limonádé szerű, cuki sulis sztoriba csöppentem volna.

A történet felépítése nekem tetszett, az ahogyan bevezetett minket az írónő Kisha múltjába. A lány jelenét nem tudtam olyan jól átérezni, mint a múltját. A könyv 90%-a a főszereplőnk elveszett emlékeit tárja fel az olvasó előtt, a lány múltjával karöltve. Az írónő írásmódja továbbra is, nagyon tetszik nekem.
A szereplők érdekesek és különlegesek voltak. Derrick karakterét az elején nem igazán tudtam hova tenni, de aztán rájöttem, hogy ez a könyv bemutatja az első látásra szerelem fogalmát két fiatal szemszögéből. Egy igazán érdekes, vicces menő és szívmelengető férfi karaktert kaptunk.
Avery és Kisha tökéletesen kiegészítették egymást. Avery a kis szeleburdi, szókimondó, magabiztos legjobb barátnőt testesítette meg, míg Kisha inkább visszafogott és kissé talán önbizalom hiányos volt – szerintem.
Elle nagyi hatalmas forma volt, és nagyon szerettem.
Érdekes megközelítése volt az időutazásnak a jósnő. Habár ez volt az első időutazással kapcsolatos olvasmányom, ennek ellenére nekem tetszett ez a megoldás.

A könyv hatására elkezdtem azon gondolkozni, hogy én vajon mit tennék? Küzdenék a sors ellen, vagy inkább kihasználnám az időt, amennyi még maradt, arra, hogy elbúcsúzzak? Érdekes kérdés, így a könyv után.

Na, és ez az új borító! Egyszerűen gyönyörű!
Már nagyon várom a következő részt, úgy olvastam volna még tovább!
Remélem többet kaphatunk Derrick-ből, és Kisha története is máshogy fog végződni.

Nálam ötből öt csillagos olvasmány volt ez a történet, és már nagyon várom a folytatást!

____________♥___________
Sokszor azt kívántam, bárcsak ne emlékeznék rá, és akkor az összes nyavalyás érzésem, fájdalmam talán örökre megszűnt volna. Máskor pedig hálás voltam azért, hogy fáj, még ha úgy is éreztem, hogy belehalok a hiányába.
_________



Nagyon szépen köszönöm az írónőnek, hogy meglepett engem is egy példánnyal. <3




Köszönöm szépen, hogy elolvastad ezt a bejegyzést!
Legyen szép napod!
xoxo
Ria

2020. szeptember 14., hétfő

Anne L. Green: Arcátlan csábító | Ria Könyvei 2020.

Sziasztok! Elolvastam az első Anne L. Green könyvemet, és most erről olvashattok egy rövid véleményt. Már van tőle itthon pár könyvem, mégis úgy gondoltam, hogy ezzel a kötettel szeretnék indítani. Hiszen ez volt az első könyv az írónőtől amin megakadt a boltban a szemem. Arcátlan csábító? Milyen menő cím, de vajon mit takar?



Fülszöveg:

Minden ​történetnek több oldala van, ahogy minden embernek több arca

Olivia Clark évek óta behajtóként éli mindennapjait. Tartozások behajtása az élete, ami olykor magánnyomozással jár. Szereti a munkáját, de idővel kezd belefásulni, míg egy napon a barátnője a segítségét nem kéri. Valaki titokzatos módon visszaél a férje személyazonosságával. Olivia elszánt kutatásai egy rejtélyes férfihoz vezetnek, aki nagylelkűen felajánlja a segítségét.
Thomas, Carl vagy Niko? A valódi nevét senki nem ismeri, egy vérbeli kaméleon. Nem más ő, mint egy hivatásos csaló, aki a „munkája” során különböző személyiségeket vesz fel, mindig más-más figura bőrébe bújva. Igazi átváltozóművész, de az örökös szerepjátéknak köszönhetően már ő maga sem biztos abban, hogy ki is ő valójában.
A szálak egymásba futnak, a titkokról lehull a lepel, Olivia és Niko pedig zűrös csalási ügyek kellős közepén találják magukat.
De hogy ki melyik oldalon áll, abban már egyikőjük sem lehet biztos.

Az Arcátlan csábító a Csábító-sorozat első része. Olivia és Niko története az Érzéki csábító és a Végzetes csábító című kötetben folytatódik.
_____________________________

A könyvről:

Nekem a könyv 5/5 csillagos olvasmány volt,  nagyon tetszett. A borító kissé minimalista és felkelti az ember figyelmét. A kötet a Csábító sorozat első része.
____________________________

Véleményem:


Hasonlót még soha nem olvastam. Arcátlanul imádtam!

Már nagyon kíváncsi voltam rá, hogy hogyan ír Anne L. Green, ez volt tőle az első könyvem. Nagyon tetszett, ahogyan a szavakkal bánt és a könnyed humor is megvett magának.

A történet nekem nagyon tetszett. Egy olyan történetet kaptam, amelyhez hasonlót még soha nem olvastam. Egy fiatal nő, aki behajtóként dolgozik és megkeményítette az élet. Na, és egy fiatal férfi, aki személyazonosságot lopva éli az életét, és senki sem tudja mi az igazi és mi csak álca vele kapcsolatban? Ezt a tökéletes párosítás! Imádtam.
Nagyon érdekes volt az egész cselekményszál és elképesztően örültem neki, hogy nem csak erotikával volt tele a könyv, hanem volt benne cselekmény is.

Olivia fejlődése nagyon jól megfigyelhető a könyvben. Niko nagy hatással volt rá.
Egy tényleg erős és tökös női főszereplőt kaptunk, aki tényleg nem hátrál meg, és ennek ellenére megmarad nőnek.

Niko karakterét az elején nem tudtam hova tenni, hiszen már azt sem hittem el neki amit kérdez. Aztán ahogy egyre jobban megismertük, kezdtem őt megkedvelni. Teljesen máshogy látja a dolgokat és ez jó, és mer vissza vágni a lánynak. Vártam, hogy többet tudjak meg az ő múltjáról, hogy miért vetemedett erre az életre, de csak morzsákat kaptam. Remélem a következő részben ez ki lesz fejtve.

Teljesen kiakadtam a könyv befejezése után. Hogy, lehet az hogy az utolsó 4 oldalban közlik ezt?? Semmi előzmény nélkül! S akkor még így van vége! Bosszú.
Teljesen kivagyok, hogy nincs itthon a folytatás.

Biztosan fogok még olvasni az írónőtől, mert tetszik ahogyan ír, a humora és fordulatok is, amelyek ebben a könyvben jelen voltak.


Kedvenc idézetek:

____________♥___________
„Én reményt ígérek, te a pokollal ijesztegeted őket.”
_________

____________♥___________
„– Ismerős a jófiú-rosszfiú ellentét? – kortyoltam a kávémba. – A rosszfiúk ösztönösek, a jófiúk tudatosak. Biztos neked is feltűnt, hogy a rosszfiúk oldalán villognak a csinos nők. Bulik, motorok, kalandok. Minden jófiú rossz akar lenni. Erről szól a fiatalság.”
_________

____________♥___________
„A végzet a döntéseink következménye. Az ember szabadon választhat. Mindenki azt kapja, amit előidézett. Sem többet, sem kevesebbet.”
_________





Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a bejegyzést! Legyen szép napod! 
xoxo
Ria